Hozzávalók:
- 30 dkg tejföl állagú kovász
- 70dkg liszt (ennek egy része néha búzacsíra, stb.)
- 2 teáskanál himalaya só
- 4 dl csap-meleg víz
- néha teszek hozzá mozsárban kicsit összetört római köményt,
- 1-2 teáskanál hidegen sajtolt olaj (búzacsíra, napraforgó, olíva, tökmag,...stb)
Elkészítése:
- Az első dagasztásnál kihagyom a sót - minimum 10 percig dagasztom, majd olajos kézzel gömbbé paskolom, betakarom, meleg helyre teszem, és várom, hogy szépen megnőjön (minimum 3 óra).
- A második dagasztásnál mehet bele a só is, és ezután már kiolajozott lisztezett formában kel (én ovális jénaiba teszem, hogy ne oldalra, hanem felfelé terjeszkedjen). Tetejét bevagdosom, meglisztezem. Várok, míg kétszeresére nem nő (minimum 3 óra). Ha nincs időm, csak egyszer dagasztom, és egész éjszaka kel, így is működik.
- Letakarom sütőpapírral, hogy ne kérgesedjen, égjen meg a teteje.
- 50 fokos sütőbe rakom kb. 30 percre (úgy tapasztaltam, így kevésbé lesz vastag a héja), majd maximumon (320 fok körül) sütöm 15 percig, végül 180-200 fokon kb. 45 percig.
- Ekkor kiveszem a formából, és visszarakom a már kikapcsolt sütőbe még egy negyed órára.
A sütést nyilván mindenkinek ki kell tapasztalnia a saját sütőjére - az enyém elég problémás, régi darab. A kenyér savanykás lesz a kovásztól (én így szeretem), és egy hétig biztosan eláll - textilrongyba burkolva tároljátok, hogy ne penészedjen!
A kovászkészítés és kenyérsütés ritmusára pedig 1-2 hét alatt rá lehet állni, és akkor nem igényel olyan sok időt, mint az elsőre hangzik.
